3.rész

Miután végig hallgattam ,a 30perces tájékoztatót arról,hogy ijenkor(mármint ájulás után)mit kell csinálom,ennem, bla bla bla,már vége is volt a napnak,azaz csak az enyémnek ,mert a doki azt mondta ,hogy menjek haza,pihenjek,nem tudtam mást mondani,mint hogy:oké,köszönöm,csókolóm(!).
Legnagyobb sajnálatomra Lilla is jött velem,az a lány aki a folyosón fellökött.Az út feléig kérdezgette,hogy:Biztos jól vagy?Nem akarsz rám támaszkodni?Segítsek?
Én meg persze nem akartam azt ,hogy megsértődjön egy osztály társam az első(!!!)napon(mert én azért olyan vagyok,hogy simán veszekedés lesz a vége,egy sima beszélgetésnek :) ).Egy idő után rá szántam magam,és vissza beszéltem neki olyan hangminőséggel,hogy azt valaki biztos megirigyelné(!).Erre ő megsértődött(gondoltam,hogy ez lesz a vége)és ott hagyott a francba.Én azért valamiért utána szóltam,hogy nem akartam ,ne haragudj.Amint ezt meghallotta visszafordult és mosolyogva rohant felém.Mikor elértünk a lakásomhoz,ő küldött egy SMS-t az anyukájának,hogy egész délután nálam lesz.Beszélgettünk az osztályról,nevettünk sokat,de azért feltettem egy olyan kérdést/mondatot  amire kicsit meglepődött:
-Te képzeld,ma amikor az Igazgatóit kerestem,akkor becsöngettek,és amikor felálltam,mert persze elestem(ezen persze röhögött),és megfordultam,már senki nem volt a folyosón,pedig annyi idő kevés lenne ahhoz,hogy ilyen gyorsan eltünjön ennyi,gyerek,nem?
Lilla, mintha szellemet látott volna,úgy nézett rám.Egy ideig elnéztem,de megcsörrent a mobilja.Anyukája volt,és haza kellett mennie,persze a kérdésemre a választ nem kaptam meg,nem tudom...valami rosszat mondtam,vagy valami olyat kérdeztem amire a válasz titok?

2.rész

                    Első nap a suliban
Szerencsére a suli nincsen messze a lakásomtól,így gyalog is odaértem épp időben.Elég nagy volt a zsivaj,és a tömeg is.1percenként léptem kettőt!!!Komolyan!!Minek van itt ennyi gyerek!?
Ezek a gondolatok jártak a fejemben,mikor valaki el lökött és neki estem egy ajtónak.A fejem iszonyatosan fájt,de amint feláltam és elolvastam mi van az ajtóra írva megkönnyebültem.Végre valahára megtaláltam az igazgatói irodát.
Mikor a kilincshez nyúltam megszólalt a csengő,én bezzeg alatta áltam,és azt hittem megsüketülök.Mikor végre abbahagyta  csöngést,észre vettem ,hogy senki sincs a folyosón ,pedig az előbb annyian voltak itt,nem tudtam,hogy hogyan tüntek el ilyen gyorsan.Gondoltam kicsit körül nézek a suliban nem baj,hogy ha lemaradok az első óráról .
Körbe néztem a suliban,voltam az udvaron,benéztem az ebédlőbe,és ott tényleg jó illat volt nem olyan mint az előző suliban,bleee.Ja meg ami nagyon tetszett,hogy bújkálhattam a tanárok elől,mert persze volt olyan tanár akinek nem volt órája.Végül meguntam a járkálást és neki döltem egy szekrénynek,és abban a pillanatban megszólalt újra a csengő.Én persze sikeresen megint alá álltam(minek van itt ennyi csengő!?).A gyerekek(nem nevezhetőek gyerekeknek,de...agyilag azok ;) )kirontottak minden teremből.A folyosó újra zajos,és szűkös lett.Egyszer csak egy nálam valamivel kisebb öreg mosolygós nőszemély,megfogta a karomat és beráncigált az igazgatóiba.
-végre,egy kis nyugalom...-mondta majd hátradőlt a székében.
-Magácska ugye Léna Woof..?-kérdezte 30másodpercnyi csönd után.
-i-igen az vagyok..-nyökögtem
-rendben...itt van az ön osztályának az óra rendje,majd írja be az órákat,és akkor keresse meg szépen az osztályát.
                       

Sajnálom,hogy nem dumcsizhatunk tovább ,de nekem mennem kell.Jó mulatást!-mondta azzal elviharzott.
-dumcsizhatunk!?-kérdeztem félhangosan magamtól.
Még üldögéltem egy kicsit a székbe aztán úgydöntöttem,hogy felállok,kimegyek és átrontok a tömegen és megkeresem az osztálytermet.A tervem félig-meddig sikerült,odáig jutottam,hogy kimegyek ebből az úgynevezett igazgatói irodából,de ahogy át akartam rontani a tömegen,valaki meglökött és újra elestem(szuper!),és valószínűleg elájulhattam,mert egy úgynevezett beteg szobában találtam magam.
-Ugye nem lett semmi baja?-kérdezte egy hang a fejem felett.
-kisasszony tizenhatodszorra mondom,hogy csak elájult semmi baja(végre valaki gondol rám)!
-Sajnálom,Mr.Culett,csak...csak..
-nyugodjon meg semmi baja ,nincsen,nézze csak felébredt!
És ekkor tényleg végre valahára kinyitottam a szemem.Azt láttam ,hogy fölém magasodik két személy.Egy ijedt arcú barna hajú lány és egy jóó magas,mosolygós  férfi.              

Új lány érkezett A Rémek sulijába ,aki nem más mint én.A nevem Léna Woof.16 éves vagyok.Szüleimről nem tudok semmit mivel a nagybátyám és felesége nevelt fel.Viszont ebbe a városba egyedül jöttem és egyedül is fogok lakni(csúcs!).A város nem olyan nagy,van benne Tesco,Deichman és még sok féle bolt ami a megélésemhez kell.